Tudnivalók

Röviden:

A vizsgálat ideje átlag 40-60 perc, ami a helyszínen az ügyfélváróban megvárható, igény esetén a személyes adatok felvétele és a kérelem aláírása után a jármű itt is hagyható.

A vizsgálat elsősorban előzetesen egyeztetett időpontban történik, ezért célszerű a felesleges várakozás elkerülése érdekében telefonon vagy személyesen bejelentkezni. Telefon: 06-30-966-35-11

Az eredetiségvizsgálathoz szükséges okmányok:

Magánszemély esetén:
– a jármű forgalmi engedélye
– a kérelmező személyi igazolványa vagy jogosítványa és lakcímkártyája.

A kérelmező lehet a vevő vagy az eladó illetve meghatalmazott (szóban vagy írásban)

Jogi személy (cég) esetén:

- a jármű forgalmi engedélye
– a kérelmező cég 90 napnál nem régebbi cégkivonata
– a kérelmező cég aláírási címpéldánya
– az aláírásra jogosult személyi igazolványa és lakcímkártyája
meghatalmazott esetében
– meghatalmazás, személyi igazolvány, lakcímkártya

Ha nincsen forgalmi engedély akkor: hatósági határozat, amelyet az okmányiroda állít ki eredetiségvizsgálathoz ill. műszaki vizsgához, mely tartalmazza a jármű összes adatát.

Az eredetiségvizsgálat eredményeképpen kiállított hatósági bizonyítvány 60 napig illetve egyszeri felhasználásig érvényes.

Bővebben:

Előzetes eredetiségvizsgálat:

A jármű előzetes eredetiségvizsgálata olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a járműokmányok valódiságának megállapítása.

Az eredetiségvizsgálat kiszűri a bűncselekmény útján manipulált járműveket, ezáltal biztonságot nyújt a leendő tulajdonosnak.

A jármű valódiságán túl további fontos információt adhat arról, hogy a megvételre kínált jármű ténylegesen rendelkezik-e a meghirdetett műszaki, technikai, jogi paraméterekkel.

Az eredetiségvizsgálat védi az eladó érdekeit is azzal, hogy visszakereshető képanyaggal támasztja alá a járművizsgálat idejében rögzített állapotát.

 

Mikor van szükség eredetiségvizsgálatra?

52. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:

a) a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;

b) a forgalomból végleg vagy átmeneti időszakra kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;

c) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje – megelőzően;

d) a jármű – kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját – átírásakor.

(2) A forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje vagy javítása – és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.

(7) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is át kell írni a járművet, ha annak jogalapja

a) öröklés,

b) jogi személyek átalakulásával, egyesülésével, szétválásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,

c) a közös tulajdon megszüntetése, ha a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül vagy annak jogalapja közös tulajdon létesítése, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,

d) a pénzügyi lízingszerződés teljesítése, amelynek során a jármű nyilvántartott üzemben tartója a jármű tulajdonjogát megszerzi,

e) állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat kezelésében lévő jármű más állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat részére történő átadása,

f) a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést,

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozók egymás közötti tulajdonjog átruházása, feltéve, hogy a tulajdonjogot átruházó a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos.

(2013. évi V. törvény 8:1. § 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;)

(8) A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.

52. § (3) A 43. §-ban meghatározott külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány közlését követően lehet elvégeztetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt esetekben a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.
(5) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, amelynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(6) Az (1) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.

Az eredetiség vizsgáló állomáson a vizsgálatkor az alábbi okmányokat, okiratokat kell bemutatni:

személy azonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély)
– járműokmányok (forgalmi engedély, törzskönyv)
– jármű tulajdonjogát igazoló okirat
– az eljárás kezdeményezésére való jogosultságot igazoló irat:
– természetes személy esetén: meghatalmazás
– jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén:
-3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonat, vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolata
– közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolata
– a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása, vagy meghatalmazás
– egyéb, a járművel kapcsolatos okiratok (pl. hatósági határozat, jármű műszaki adatlap stb.)

Forrás: 

1999. évi LXXXIV. törvény [ Kknyt. ]

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ]